2016. október 11., kedd

Jézus Krisztus neve 3.rész


Jézus Krisztus neve 1.rész

http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2016/10/jezus-krisztus-neve.html

Jézus Krisztus neve 2.rész




Szól ma is, nekünk is az evangélium a mi saját életünkben, nyomorúságunkban, nehézségünkben is: szabadítónk van! Isten elküldte a megígért szabadítót, és nekünk közünk lehet hozzá! Szabadítóm van! Jézus értem is jött, és amellett, hogy az örök haláltól, a kárhozattól megszabadított, az aktuális élethelyzetemben is nyújt segítséget, tud s akar segíteni, felemel, kiemel, megment. Van segítő kéz. Van valaki, aki nem mond le rólad, és pontosan abban az élethelyzetben, amiben vagy, van segítsége a számodra! Nem vágy az Ő szabadítása, hanem tény! Valóság! Hiszel-e ebben a szabadítóban?

Ne félj, mert, olyan szabadítónk van, Jézus, akinek Isten adta a nevét, Ő igazolja őt és mondja róla, hogy szabadító, akiben bízhatunk, akire számíthatunk, akiben nem kell csalatkoznunk.

A szabadításnak van egy nagyon fontos eleme. Ki kell mondani, hogy nem lehet Jézusban is bízni és még másban is! Jézus kizárólagos szabadító, teljes igénye van az életünkre. Jézus nem látható, ezért látható dolgokhoz szoktuk kötni néha hitünket, annak bizonyos elemeit. Pedig ezekre nincs szükség! Nem lehet igazán egyszerre Jézusban is bízni meg más dolgokban- az életünk lényegére nézve!

Ha mást is beveszünk a pakliba, azzal igazából Jézust zárjuk ki.
Teljes bizalom Benne. Mert Ő tényleg szabadító. Erre hív. És ez nagyon nehéz! Elköteleződésre hívó.
Jézus Krisztus nevének hatása. Meghajló térdek világszerte- előbb vagy utóbb.
Beszél arról is a felolvasott Igénk, hogy Jézus nevére meghajol minden térd, azaz mindenki elismeri az Ő hatalmát, az Ő mindenek felett való voltát. Jézusnak tekintélye van, hatalma, amit mindenki ért, aki ismeri, ami világos és egyértelmű. Jézus Krisztus nevének második tagja ugyanis: Krisztus.

Ez azt jelenti: felkent. Az ókori Izraelben királyokat, prófétákat és papokat kentek fel, ami azt jelentette, hogy a felkenés után elláthatja azt a tisztet, mert Isten elpecsételte Őt a Szentlélek által, és alkalmassá tette Őt a feladatra. Isten az, aki Jézust felkentnek, Krisztusnak nevezi, mert Ő hatalmat adott neki. Olyan hatalmat, ami alkalmassá teszi Krisztust arra, hogy a szabadítást, amiről az előbb beszéltem, elvégezze. Krisztus, a felkent, akinek hatalma van, valódi, tapasztalható hatalma!


Az Ő hatalmának pedig több dimenziója is van.
Krisztus személyében ötvöződik a királyi, a papi és a prófétai tiszt. (Zsidókhoz írt levél)
Ő király, hiszen uralkodik, uralma van a világ felett. Ez az uralom majd a végidőkben lesz teljesen világos mindenki számára, de ettől függetlenül Ő már uralkodik! Ő a királyoknak a királya, a leghatalmasabb és a legjobb király. Olyan király, aki oltalmaz és megtart. Valós segítséget nyújt, lehet rá számítani, és benne bízni úgy, ahogy más földi uralkodóban sohasem.
Krisztus a felkent próféta is, aki közbenjár a népért, aki kijelentette Isten akaratát tökéletes módon.

Ő megmutatta nekünk az Atyát, megélte azt, hogy milyen az Atya, hogy hogyan szeret az Isten!
Krisztus pap, felkent pap az ószövetségi értelemben, hiszen bemutatta az egyszer és mindenkorra elég, tökéletes áldozatot a bűnért: önmagát áldozta fel, és tett eleget az ember bűnéért.
Tudjátok, Testvéreim, jó benne lenne Isten szeretetében, érezni és élni ezt: Jézus a Krisztus, aki az én szabadítóm, felkent király, aki uralkodik az életem felett. Ez nem leigázó uralom ugyanis, nem nyomás, amely szorít, hanem felszabadító, biztonságot nyújtó, örömteli dolog. Hódolhatunk Neki ezért. A minden térd meghajolása az Igében ezt a hódolatot jelenti: Jézus Krisztusnak hódolni fog mindenki: előbb vagy utóbb elismeri, meglátja mindenki, hogy Ő úr! Jó dolog időben felismerni, megismerni Jézust és hódolni neki! Az életben is jobb minél előbb felismerni és elfogadni őt. Nem kell megvárni az idős kort vele, nem kell megvárni a tragédiát, a bajt, ami térdre kényszerít! Jobb önszántunkból, szabadon, hálából hódolni Jézus Krisztusnak! Mert a Vele való kapcsolatban biztonságban lehetünk.

Mit jelent számunkra a hódolat? Nagyon sok minden lehet, de talán első sorban három dolog:

- annak elismerése, hogy szükségem van Rá.
- annak elismerése, hogy nem a magamé vagyok (ahogy a káté 1. kérdés-felelete is fogalmaz) és Jézusért szeretnék élni az életemmel
- feladom saját akaratomat, mert nem az tesz boldoggá, ha az lesz, amit én leginkább akarok!
- a hódolat kifejezése mellett igazi, szívbeli hódolat: mert a térdeink hajlonghatnak, a szavaink is lehetnek kedvesek, de a lényeg vajon változik-e?

Hódoljunk hát mi, most is a felkent király előtt, és tegyük meg ezt életünk minden napján úgy, hogy Őt dicsőítjük életünkkel, szavainkkal és tetteinkkel egyaránt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése